2015. május 7., csütörtök

Pieris.hu - Programajánló, kulturális eseménynaptár

Ebben a rovatban különböző kulturális programok ajánlóit olvashatjátok, melyek többségükben magyarországi programok. A témaköröket tekintve mozi ajánló, színház ajánló, könyv ajánló, kiállítások ajánlói, koncert ajánlók, fesztivál ajánlók, és egyéb kulturális események, rendezvények ajánlói az ország minden pontjáról. Ha esetleg tudsz egy olyan programról, eseményről, amelyet szívesen ajánlanál mások figyelmébe, akkor az impresszumban található info... e-mail címre küldd el a programajánlót, és mi igyekszünk azt megjelentetni.

Budapest Eseménynaptár, Események, Programok Budapesten és az egész országban. Részletes információk budapesti eseményekről, országos programokról: fesztiválok, koncertek, programok gyerekekkel, kiállítások, könyvbemutatók. Az eseménynaptárban a részletekért kattints a kívánt eseményre.

http://www.pieris.hu/programajanlo

2015. május 6., szerda

A szerzői jogokról és a plágiumról...

Úgy gondoltam, művészeti portál lévén kellene pár szót ejteni a szerzői jogról, és arról, mit lehet tenni akkor, ha megtudjuk, hogy egy művünket eltulajdonította valaki. (Bár nem vagyok jogász, de azért remélem, hogy tudok neked segíteni egy kicsit ezzel az írással.)

A szerzői jog kérdésével az 1999. évi LXXVI. Törvény foglalkozik, ebben minden fontos információt meg lehet találni.

Néhányat azonban kiemelnék belőle:
„A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).”
„Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.” S ezután a törvény felsorol jó néhány ilyen alkotást, köztük az irodalom, rajzolás, festés, szobrászat, zenemű műfaját is.

A szerzőnek joga van eldönteni, hogy művét nyilvánosság elé tárja-e, vagy sem. Ha igen, akkor az adott mű bármikor szabadon, díjtalanul, a szerző engedélye nélkül felhasználható, amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek, nem sérelmes a mű rendes felhasználására, és nem károsítja a szerző jogos érdekeit. A forrást, a szerzőt minden esetben meg kell nevezni, még akkor is, ha a műnek csak egy részét idézzük.

Sajnos azonban nagyon sok olyan esettel találkozunk (az interneten főként), amikor valaki a sajátjaként mutatja be más szellemi alkotásait. Ezt nevezzük plágiumnak. A törvény erről a jogkezelési adatok védelme címszó alatt ír. Hiszen jogkezelési adatnak minősül minden olyan adat, mely a szerzőt, vagy a művet azonosítja. Ha ezeket valaki eltávolítja, akkor megsérti a szerzői jogot.

A jó hír, hogy tudunk az ellen tenni, ha valaki megsértette a szerzői jogunkat...

Ha érdekel a folytatás, kattints az alábbi linkre:
http://www.pieris.hu/tudnivalok/olvas/cikk/2

2015. március 31., kedd

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kíván a Pieris.hu

Nyakunkon a húsvét. A nők ilyenkor már javában készülődnek. Tervezgetik a húsvéti menüt, készülnek a tojásfestésre - már aki foglalkozik még a hagyományokkal -, hiszen várhatók a locsolók. Feltöltik a spájzt csokitojásokkal, a bárszekrényt pedig röviditallal. Persze minden évben akadnak megrögzött bujkálók, és menekülők is, akik a falra másznak a húsvéttól, bármennyire is szép vallási és népi hagyományai, gyökerei is vannak annak.

Akárhogyan is legyen, úgy gondoltuk, mi is kivesszük a részünk a húsvétból, és egy szép, alkalmi háttérrel - plusz a megszokott húsvéti emotikonokkal - dobjuk fel az oldalt erre a jeles ünnepre, valamint alkalmi emotikonokkal kedveskedünk a firkafalon.


Nagy örömmel várjuk ez évben is a húsvéti verseketprózákat, és egyéb alkotásokat. Kérjük, írjátok meg nekünk egy-egy rövidke kis műalkotásban, nektek hogy telt a húsvét, vagy hogy egyáltalán ti hogyan vélekedtek a húsvétról, mit jelent számotokra ez az ünnep...

Amennyiben még nem regisztráltál a Pieris.hu oldalra, úgy azt mielőbb tedd meg, és küldd be te is hozzánk húsvéti (és egyéb) verseid, prózáid, novelláid, valamint egyéb alkotásaidat.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk mindenkinek...

2015. március 30., hétfő

Húsvét az irodalomban – húsvéti könyvajánló I.

Gondoltam, írok egy posztot az irodalom és a Húsvét kapcsolatáról, vagyis inkább a Húsvét irodalomban elfoglalt helyéről, de a keresőbe beírva alig találtam valamit. Végül sikerült találnom egészen jól összerakott posztot egy blogban, és mivel ezen kívül semmi érdemlegesre nem leltem, gondoltam, tisztelettel - a forrást megemlítve - átveszem a posztot. Szóval a következő bekezdéstől már idézet következik...

Nagyszombaton a takarítás közben gyorsan szétnéztem a neten, milyen nyomot hagyott az irodalomban Húsvét. A keresztény világ legnagyobb ünnepe bizonyára megindított egy-két írót, költőt, a legtöbb keresés mégis enciklópédiákat, bölcsek bölcsességeit, az ünnephez kapcsolódó szokásokat és útleírásokat eredményez. Igen, útleírásokat: a Húsvét-szigetekre. Akad azért az ünneppel foglalkozó könyv is.
  • Az egyik említésre méltó kötet Pilinszky János nevéhez fűződik. A József Attila- és Kossuth-díjas költő a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb, katolikus érzésű tollforgatója. A Húsvét című kötet 2009-ben jelent meg a Nap Kiadó jóvoltából, Hafner Zoltán válogatta egy kötetbe a költő húsvét témakörében megjelent írásait. Jézus feltámadásának ünnepéről a költő így írt: “A keresztény húsvét a mindenség legcsendesebb, s leghatalmasabb detonációja, a feltámadt Krisztus, s vele az egész teremtett világ dicsősége és megújulása.”
  • A brit Ann Wroe, a középkor kiváló kutatója egy kissé más szemszögből közelít a Húsvéthoz. Poncius Pilátus című könyvében életre kelti az embert és a mítoszt. Antik forrásokból merít, hogy megmártózhassunk a bibliai Júdea világában, amelyet a szeszélyes és féktelen Tiberius császár ural, majd a Jézus ellen zajló tárgyalást és annak ellentmondásosságát mutatja be, az ítéletvégrehajtó szemszögéből. Jézus ellentétpárja, a húsvéti történet antihőse, a csúfondáros, szkeptikus Pilátus történelmi alak, aki megragadja a képzeletünket. Egyesek számára szent, másoknak az emberi gyengeség megtestesítője, archetípusa a politikusnak, aki kész akár embert is áldozni a stabilitásért.
  • De ha már Pilátusnál tartunk: a magyar irodalomban is fellelhető az alakja. Magyar szerzőt is megindított ez a korszak. Popper Péter így ír a Pilátus testamentuma című könyvéről: “Ma már – több kiadás után – talán elmondhatom az Olvasónak, hogy minden írásom közül ezt a könyvemet szeretem a legjobban. Tulajdonképpen regény, de igyekeztem tudásomhoz mérten kortörténeti alapossággal foglalkozni a rómaiak által Júdeának nevezett provincia vallási életével a Második Templom idején, Pontius Pilatus prokurátorsága alatt. A téma – a kereszténység megszületése, a Názáretből (akkori nevén Nócerből) származó rabbi Jesuá Há-Nocri, vagyis Jézus alakja, viszonya ősei vallásához, – engem ma is állandóan foglalkoztat. Számomra a korszak szereplőinek lélektani helyzete is érdekes. Egy művelt római tisztet Júdea helytartójává emel a sors. Idegenkedik a számára barbárnak tűnő zsidó vallásos kultusztól, de mégis egyre inkább bevonódik a messianisztikus eszme vonzáskörébe.”
  • Vermes Géza, az Angol Tudományos Akadémia tagja A passió c. kötetében a szenvedéstörténetet teszi alapos vizsgálat tárgyává. Az evangélium szövegét elemezve sorra veszi a passió egyes stációit, és a tőle megszokott alapossággal és lenyűgöző háttértudás birtokában igyekszik minél közelebb kerülni a történetileg hiteles szenvedéstörténethez. Nincs okunk kételkedni abban, hogy mintegy kétezer évvel ezelőtt Jézust, a karizmatikus gyógyítót halálra ítélték és kivégezték. A maga idejében ez az esemény nem számított kirívónak: egész Palesztina forrongott, s az éles zsidó-római ellentét következtében a hatóságok gyakorta túl hevesen reagáltak. Ez a kivégzés azonban beláthatatlan következményekkel járt: Pontius Pilátus döntése nyomán máig tartó fejlődésnek, terjedésnek indult egy vallás, mely időnként meglepő módon alakította a világ történetét. Ha elolvasod A passiót, megtudod mennyit tudtál eddig valójában a passióról.
  • A keresztrefeszítést felelevenítő könyvek egyik legjobbja minden bizonnyal Haim Cohen könyve, a Jézus Krisztus pöre. Ez az olvasoterem.com titkos tippje is ebben a témában! Haim Cohen Izrael egyik jól ismert személyisége. Jeruzsálemi ügyészként kezdte, az Izraeli Igazságügyi Minisztérium vezérigazgatója is volt, aztán Izrael főügyészeként folytatta pályafutását. 1952-ben igazságügy miniszter, 1960-tól pedig Izrael Legfelső Bíróságának elnöke volt. Az ENSZ emberi jogi bizottságában képviselte Izraelt; elnöke volt a Héber Egyetemnek, tagja a hágai nemzetközi bíróságnak s egy ideig az Emberi Jogok Nemzetközi Intézetének igazgatója Strassbourgban. Szerinte egy mai jogász feljogosítva érzi magát egy csomó kérdés feltételére: ki tartóztatta le Jézust? A zsidók, a rómaiak, vagy együtt? Kinek a parancsára? Mi célból és kinek a rendeletére vitték a főpap házához? Mi történt ott? Igaz-e, hogy a szanhedrinnek nevezett nagytanács – a zsidó bölcsek törvényszéke – aznap éjjel összeült, és mi célból? A főpap folytatott-e vizsgálatot Jézus ügyében? Ha igen, a szanhedrin tagjainak jelenlétében hallgatták-e ki? Mit akartak ezzel a vizsgálattal, s milyen eredménnyel járt? Miért adták a zsidók Jézust Pilátus kezére? Vajon a zsidók illetékesek voltak-e főbenjáró ügyekben ítélkezni? Vagy csak jobbnak látták a végrehajtást a római megszállókra hagyni? Mi történt a római helytartó palotájában?
Forrás: olvasoterem.com

2015. március 29., vasárnap

Húsvéti versek a magyar költészet kincsestárából I.

Hamarosan itt a Húsvét, ezért arra gondoltam, megosztok itt veletek egy kisebb verses válogatást a magyar költészet tárházából, hogy megalapozzuk kicsit az ünnepi hangulatot. Természetesen a Pieris.hu témakörei között is fellelhető a húsvét témakör, amelyben természetesen húsvéti versek, prózák, novellák, és egyéb írások találhatóak. Ezen húsvéti írásokat, költeményeket is ajánlom mindenki figyelmébe szeretettel. És akkor most jöjjön, az említett húsvéti összeállítás:

Reményik Sándor: A kereszt fogantatása

A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
A Libanonra szállott.
A Libanon csúcsán egy cédrus állott.
Törzse obeliszk, feje korona.
A Szentlélek ráharsogott: Te fa!
Máriától, a Szuztol most jövök,
Csirázik immár az Isten fia,
És áldott o az asszonyok között.
Most rajtad a sor: ím, vihar-kezemmel
Megáldalak: légy terhes a kereszttel!
Légy te is áldott minden fák között,
Érezd, hogy no benned a feszület,

Éveid: a Megváltó évei,
Míg utatok egykor összevezet.
Rajtad csorogjon végig Krisztus vére,
Kidöntve majd magányod vadonából
Állítsanak a világ közepébe.
Ott állj majd minden árva faluvégen,
Ott függj a cellák kietlen falán,
Os-fádnak ezer apró másaképen.
Forgácsolódj szét millió darabra,
A Szabadító tekintsen le rólad
Millió megbilincselt életrabra,

A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
Tovazúgott a Libanon felett,
Zúgásában ezer fa reszketett,
Ordító erdon ment harsogva át,
Csak egy fa értette meg a szavát, -
Lehajlott óriási koronája:
Kereszt-sorsának megadta magát.


Wass Albert: Nagypénteki sirató
   
Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk...
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
         
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
         
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Judás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.

Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.

Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
         
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
       
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
judáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
         
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
       
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
         
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.


Juhász Gyula: Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!


Reviczky Gyula: Husvét

Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámast az isten-ember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen?
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!


Dsida Jenő: Nagycsütörtök

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.


Reményik Sándor: Nagypénteki szertartás

Ágyam fölött, a feszület fölött
Karácsonytól egész Nagypéntekig
Híven virrasztott egy fenyőfa-ág.
(Ó, szelíd dísz, – ó, vad nyomorúság!)
Hű zöldje végül mégis elkopott
Lett ő is szikkadt, aszott kis halott.
Éreztem: nálam tovább nem marad
Nem bírja lelki szárazságomat,
S egy durvább illetésre szertehull.

De nem ily halált szántam én neki.
A kemencében énekelt a tűz,
Zsoltároztak a lángok lelkei.
A száraz ágat helyéről levettem,
Vigyázva, ahogy halottat viszünk, –
S a tüzes kemencébe bevetettem.
Nagyot lobbant, – és színes lett a láng.

Erdők nagyságos tömjén-illata
Elborította rögtön a szobát.
A száraz ágból kiröppent a lélek,
Jöttek adventek, – karácsonyok, – évek,
És hittem én is: hátha mégis élek…

Nagypéntek volt, a fűz már ideadta
Barkáját kedves kéz által nekem,
Hogy a szent főnek új dísze legyen.
Az ólomszínű éji ég alatt
Langyos, ébresztő áramlat haladt,
És gyermekkorom ölén, a hegyen
Rügyet bontott a borostyánbokor.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kíván a Pieris.hu interaktív portál szerkesztősége minden kedves tagunknak és olvasónknak! 

2015. március 28., szombat

Milyen video-/zenemegosztó oldalakat támogat a Pieris.hu?

Valamikor 2010 nyarán indítottuk útjára zenei rovatunkat, amely azóta is várja a zenét alkotókat. A rovatba méltatlanul kevés beküldés van, de ez valószínűleg annak tudható be, hogy nem önálló zenefeltöltőként működünk, hanem csak megosztóként. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül a Pieris.hu tárhelyére nem lehet feltölteni a zenéket. Azokat előbb valamely már létező zene-, vagy videomegosztóra kell feltölteni, és hozzánk onnan lehet belinkelni.

De pontosan mely zene-/videomegosztó oldal linkjeit tudjuk fogadni a Pieris.hu oldalon?


Első körben most ennyi, de természetesen igény szerint bármikor hajlandóak vagyunk újabb megosztóoldalakat felvenni a listára, hogy a jövőben rendszerünk azokat is támogassa. Addig is gyere, és hallgasd meg a nálunk megosztott zenéket, ha pedig te magad is szoktál zenei témában alkotni, akkor oszd meg nálunk is munkáidat. Zenei rovatunk jelenleg 13 témakörben (blues, elektronikusfilmzene, jazz, klasszikus, metal, népdal, opera, pop, punk, rap, rock, rock & roll) várja az alkotásokat...

2015. március 26., csütörtök

Húsvéti játékfelhívás a Pieris.hu-n

Pieris.hu - interaktív művészeti portál
Kedves Művészetkedvelők!

A www.pieris.hu interaktív művészeti portál továbbra is várja írott, képi, hangos és zenei alkotásaidat, s mások munkáihoz írt véleményedet!

A közelgő ünnep okán különösképpen várjuk a húsvéti műveket.

Természetesen tisztában vagyunk a húsvét mind vallási, mind egyéb vonatkozásaival, azonban akadnak még nyitott kérdések. Ezek megválaszolására szeretnénk egy vidám kis játékra invitálni.

A felmerült kérdések pedig a következők:
- Mi köze a nyúlnak a húsvéthoz?
- Miért tojik a nyúl húsvétkor, és miért pont színes tojást?
- Milyen viszonyban van a nyúl és a csirke? És miért ülnek a fűben?

Ragadj billentyűzetet, és írj egy somolygós/mosolygós rövid történetet prózában vagy versben, és küldd el nekünk húsvét témakörben!
Kérjük, a történetek megírásakor tartsátok tiszteletben a húsvét eredeti szellemiségét!

Amennyiben még nem regisztráltál a Pieris.hu oldalra, úgy azt mielőbb tedd meg, és küldd be te is hozzánk húsvéti (és egyéb) verseid, prózáid, novelláid, valamint egyéb alkotásaidat.

2015. március 8., vasárnap

Boldog Nőnapot kíván a Pieris.hu!

Szeretnénk minden kedves női tagunknak és olvasónknak Boldog Nőnapot Kívánni. Tiszteletükre külön nőnapi háttérrel kedveskedünk az oldalon, amely csak a mai napon látható. :-) A férfiakat pedig megkérjük, hogy sok-sok nőnapi írással (vers, próza, novella, stb.) kedveskedjenek nőtársaiknak. Ezen írásokat a nőnapi versek, írások témakörbe kérjük beküldeni. Kellemes alkotgatást mindenkinek...


Kedves Férfiak! A fenti leírásban kértek teljesítése senkit sem mentesít a virágárus meglátogatása alól, hiszen a nőnap része a virággal kedveskedés is...

Kellemes Nőnapozást mindenkinek...

2015. február 27., péntek

Születésnaposok köszöntése a főoldalon

Bizonyára mindenki észrevette, hogy a személyes lapon meg lehet adni a születési dátumot. Ebből nyilván sejthető volt, hogy valamikor majd eljön az az idő, amikor is valamilyen módon az éppen szülinapjukat ünneplőkre felhívjuk a figyelmet, hogy felköszöntse őket az oldal. Ennek leprogramozása a mai napon lett befejezve (természetesen ennek semmi köze ahhoz, hogy nekem két nap múlva lesz a szülinapom :P). Na de a viccet félre téve: ez mostanra lett kész, a mai naptól működik. És akkor a részletek... 

Természetesen a személyes lapon továbbra sem kötelező megadni a születési dátumot, de aki legalább a hónapot és a napot megadja, az biztosan számíthat rá, hogy a jeles napon a főoldal jobb felső részében (facebook blokk felett) feltűnik a neve egy halom színes lufi között. Igazából ez szervesen nem kapcsolódik a művészetekhez, de nem csak művészek vagyunk, hanem egy emberek alkotta közösség is. :-)

Tehát a mai naptól a jobb oldal felső részén tessék keresni az éppen szülinapjukat ünneplők listáját, amelyen a megadott nemtől függően a nevek vagy kékkel, vagy rózsaszínnel lesznek írva. Aki nem adta meg a nemét, annak szintén kék a színe. Amennyiben egy napon nincsen éppen szülinaposunk, akkor a dobozka nincs is ott. Ezért ha nem látjátok, ne érezzétek hibának. Amint egyre többen megadják majd ezt az adatot a lapjukon, úgy fogjuk egyre többet látni a lufikat is...

2015. február 3., kedd

Üzenetek - lementései lehetőség...

A régi oldalon volt egy olyan lehetőség, hogy a felhalmozódó üzeneteket le lehetett menteni. Mivel erre az új verzióra csak sebtiben lett összebarkácsolva egy üzenetküldő modul, ez a funkció kimaradt belőle. Ezt nem sokkal a nyitás után többen is jeleztétek, amire az az ígéret volt a válaszunk, hogy hamarosan megérkezik ez a javító csomag. :-) Nos, ez a mai napon történt meg... mától lementhetők az üzenetek. De lássuk akkor a részleteket!

Az üzenetek menüpontnál, ahol az új üzenet gomb van, abban a sorban a jobb oldalra került egy szép, új "üzenetek mentése" gomb. Arra kattintva a rendszer kimenti egy-egy HTML fájlba az összes bejövő, és az összes kézbesített levelet, majd becsomagolja egy zip fájlba, és azt küldi el a böngészőnek letöltésre. Egy kitömörítést követően a fájlok bármilyen böngészőben megtekinthetőek, azonban a helyes megjelenítés érdekében aktív internetkapcsolatra van szükség, mert a stílus fájlt (CSS), amely a helyes megjelenítésért felelős, oldalunkról tölti le.

Fontos tehát:
  • egy gombnyomással az összes üzenetet letölti, tehát nem csak a kijelölteket.
  • egy gombnyomással a bejövő és a postázott üzeneteket is letölti attól függetlenül, hogy melyik fiókban voltunk a gomb megnyomásakor.
  • az üzenetek megtekintéséhez nem, de azok helyes megjelenítéséhez szükség van aktív internetkapcsolatra.
  • A kitömörítésről mindenkinek önmagának kell gondoskodnia a saját számítógépén.
Aki nem akarja az összes üzenetet lementeni, az előbb jelölgesse ki azokat, amikre már nincsen szüksége, majd törölje ki őket. Ezt követően használja csak a lementési opciót. Mivel ez a funkció eddig hiányzott, nem volt beállítva maximális darabszám az üzeneteknél. Most, hogy már le lehet menteni az üzeneteket, hamarosan be fogjuk vezetni a felső limitértékeket a postafiókoknál. De természetesen erről is szólni fogunk majd, ha aktuálissá válik. Addig is mindenkinek kellemes mentegetést kívánunk. Reméljük, hasznos lesz ez a kiegészítő is. :-)

Forrás: http://www.pieris.hu/hirek/olvas/hir/115